A
magzatot károsító hatások
Az
anyaméh egy szinte tökéletes hely a baba számára. Ideális esetben megfelelő a
hőmérséklet, van elegendő oxigén és tápanyag, elegendő a hely a növekedésre, a
magzatvíz tompítja a külvilág zajait és véd a mechanikus sérülésektől, az anya
szívverése és légzése egyenletes, a szülők érintéssel és beszéddel kapcsolatot
teremtenek a kicsivel, figyelik a jelzéseit.
De mi
történik akkor, ha a valóság távol áll a fent vázolt „ideális esettől”? A
köldökzsinóron, a méhlepényen és az anya hasfalán keresztül nem csak a hasznos
és a fejlődéshez szükséges anyagok, hatások jutnak el a magzathoz. A
vegyszerek, a káros szenvedélyek, a súlyos érzelmi problémák, a kórokozók
komoly veszélyt és sokszor maradandó károsodást okoznak a babának. A magzati
idegrendszert ért károsodás az egész teste és minden területre kihathat
(függően a sérülés helyétől, mértékétől, időbeli jellemzőitől). Néhány példa a következményekről: bénulás,
mozgáskoordináció zavarok, egyensúlyproblémák, hiperaktivitás, figyelemzavar,
tanulási problémák, viselkedési és beilleszkedési gondok, értelmi képességek
elégtelen fejlődése, autizmussal összefüggő problémák, beszédfejlődés zavarai.
Dohányzás (passzívan is): már az
anyaméhben függőség és oxigénhiány alakul ki, jelentősen megnő a vetélés,
koraszülés, a halva születés és a bölcsőhalál veszélye, kisebb születési súly
várható, a baba fogékonyabb a fertőzésekre, éretlenebb újszülöttként jön
világra, ezáltal nehezebben alkalmazkodik a megváltozott környezethez. Ezek a
gyerekek később is többször szenvednek légúti megbetegedésben, gyakoribb náluk
az asztma és az allergia. Elmaradnak társaiktól mind a növekedés, mind a
fejlődés területén.
Kávé/fekete tea: a
koffein hatására nő a vérnyomás, szaporább lesz a légzés és a szívverés. A
köldökzsinóron keresztül a magzat véráramába is bekerül az élénkítő anyag,
valamint a keringés és légzés változása őt is érinti, ahogyan a függőség is. A
koffein a vas felszívódását is gátolja, ezáltal vérszegénységet okoz, ami
terhesség és szoptatás során különösen veszélyes, hiszen elégtelen tápanyag és
oxigén ellátást eredményez. Ezeken kívül a kávé (még koffeinmentes változatban
is) nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, melyek a hormonrendszer
működését befolyásolhatják.
Energiaitalok: a
koffein (és egyéb élénkítő szer) tartalom ugyan azt a hatást váltja ki, mint a
kávénál leírtak. Ehhez társul még a nagy mennyiségű cukor vagy édesítőszer,
valamint az aromák, színezékek. A cukor jó alapot ad a kórokozóknak, ezáltal
megnő a fertőzések kockázata (ami valószínűleg gyógyszerszedést eredményez,
amiből a baba is kap az anyai véráramon keresztül, valamint a cukorból kapott
adagja őt is érzékenyebbé teszi a fertőzésekre). Az édesítőszer a legtöbb
esetben egy mesterséges anyag, ami a szervezetet becsapva, az édes ízzel
inzulintermelést vált ki, azonban cukor hiányában az inzulin feleslegesnek
bizonyul, a szervezet mégis hasznosítani szeretné, ezért cukros ételeket fog
kívánni. A mesterséges aromák, színezékek, adalékanyagok növelik az allergia
kockázatát, károsíthatják az idegrendszert, rákkeltőek lehetnek. Az
energiaitalok fogyasztása könnyen eredményez rászokást.
Üdítők: az
energiaitaloknál leírtak vonatkoznak ide is.
Alkohol: csökkenti
az immunrendszer működését, ezáltal hajlamosít a betegségekre. A magzat az
anyai véren keresztül szintén részesül az alkoholból, de a még fejletlen máj
nem képes megfelelő ütemben lebontani azt. Vetélést, fejlődési rendellenességet
okozhat, károsan hat az agy fejlődésére, megnő a szív, a vese, az izmok
rendellenes fejlődésének a valószínűsége. Kis születési súly várható, lassabb
fejlődés, tanulási és képességbeli problémák, viselkedési és koncentrációs
zavarok. Az anya nagy mennyiségű alkoholfogyasztása (részegsége) a magzati
alkoholszindrómán kívül növeli a balesetek veszélyét is, ezáltal a kicsi
könnyen elszenvedhet mechanikai sérüléseket is a fentiek mellé.
Drogok: használatuk
mind az anya, mind a magzat függőségét okozza, ami a megszületés után is fennmarad,
így speciális kezelést igényel. Ezek az anyagok nagyban megnövelik a vetélés, a
méhen belüli elhalás, a koraszülés, a retardáció veszélyét, károsítják a
fejlődésben lévő idegrendszert (is), oxigénhiányos állapot alakulhat ki, megnő
a fejlődési rendellenességek veszélye. Továbbá a fertőzött tű használatából
eredően a HIV fertőzés és a májgyulladás (B, C) kockázata is nő. Az anyai
vitamin és tápanyaghiány szintén elégtelen magzati fejlődéshez vezet. Ezekre a
gyerekekre jellemző a nyugtalanság, az ingerlékenység, a mozgáskoordináció
zavarai, memória és figyelemproblémák.
Édességek, chips, instant
ételek, rossz minőségű élelmiszerek: itt egyszerre valósul meg a
cukor, az édesítőszer, a mesterséges adalékanyagok - aromák – színezékek, a
tartósítószerek, a módosított tápanyagok, a transzzsírok és sok más káros anyag
„áldásos” hatása. Következményeik: allergia, immunrendszer túlterhelése, máj és
vese problémák, rákos megbetegedések, az idegrendszer fejlődésének problémái –
ezáltal képességbeli – tanulási – figyelmi – viselkedési zavarok kialakulása.
Gyógyszerek,
hormonkészítmények: a várandósság során (sőt, már a tervezett
családalapítás előtt is) körültekintően kell a gyógyszereket használni. Egyre
több helyen olvashatjuk, hogy a fogamzásgátló tabletták használata mennyire
megnehezíti a későbbi teherbe esést, illetve ha a hormonrendszernek nincs elég
ideje magához térni, akkor a magzatra is súlyos hatással lehet az előzőleg
hosszabb ideig tartó „kezelés”. Az anyai vérkeringésből a kicsi is hozzájut a gyógyszerekhez,
azonban az ő szervezete még nem képes megfelelően használni ezeket az anyagokat
(akár halált is okozhat). Ezért különösen fontos, hogy csak orvos által is
jóváhagyott készítményeket használjunk.
Sugárzás: a
radioaktív sugárzás a sejtroncsoló hatása miatt veszélyes. Súlyos fejlődési
rendellenességeket vagy akár halált is okozhat. Ide tartozik a röntgen,
valamint az onkológiai terápiák egy része is.
Környezetszennyezés: napjainkban
egyre több káros anyag található a vízben (klór, higany, gyógyszermaradványok),
a levegőben (szálló por, szén-monoxid), egyre nehezebb tiszta termőterületet
találni (savas eső, talajvíz szennyezettsége, hulladékok). Ezekkel a mérgekkel
minden nap kapcsolatba kerülünk, a köldökzsinóron keresztül pedig a magzat is.
Mechanikai sérülések: baleset
vagy bántalmazás során elszenvedett károsodás. Olyan sérülések, melyeket
valamilyen fizikai behatás okoz.
Vegyszerek:
tisztítószerek, mosószerek, fertőtlenítők, nem természetes kozmetikumok, légfrissítők,
festékek, oldószerek, stb. Közös jellemzőjük, hogy irritálhatják a bőrt,
szemet, nyálkahártyákat, légzőszerveket, allergiát válthatnak ki, a velük való
érintkezés - fajtától függően – mind az anya, mind a baba számára veszélyforrás.
Külön érdemes kitérni a kozmetikai ipar termékeire: a szintetikusan
előállított, sok mesterséges anyagot tartalmazó, kőolajszármazékokkal
telepakolt szerek a bőrproblémákon túlmutató károkat is tudnak okozni, nem is
beszélve a nem megfelelő minőségű fogkrémekről, amelyek alkotóelemei a száj
nyálkahártyáján felszívódva szinte azonnal kifejtik „hatásukat”.
Infekciók: azaz
fertőzések: vírusok, baktériumok, gombák, paraziták. A terhesség során elkapott
betegségek is veszélyt jelentenek. A károsodás esélye függ a fertőzés
fajtájától, mértékétől, hosszától, valamint attól is, hogy a terhesség mely
szakaszában jelentkeznek. Itt a következőket érdemes kiemelni: rubeola,
toxoplazmosis, CMV, bárányhimlő (övsömör), herpesz, HIV, influenza.
Érzelmi problémák, stressz: ma már
bizonyított, hogy az anya érzelmi állapota kihat a magzat fejlődésére. A
szeretetteljes, nyugodt közegben várt gyerekek harmonikusabb fejlődést
mutatnak, könnyebben veszik az óvodai és iskolai akadályokat, nyugodtabbak,
tanulmányaikban sikeresebbek, szociális kapcsolataik kiegyensúlyozottabbak.
Ellenkező esetben nagyobb arányban fordul elő eltérő ütemű fejlődés,
impulzivitás, alvási és táplálkozási nehézség, agresszivitás, beilleszkedési
probléma, tanulási nehézség. Itt fontos még megemlíteni egy fejlődő
tudományágként a prenatális pszichológiát, mely szerint minden magzati korban
elszenvedett negatív érzelmi élmény (kiabálás, veszekedés, „minek kellet ez a
gyerek”, „csak akkor fogom szeretni, ha fiú lesz”…) hatással van a későbbi
személyiségfejlődésre is. Valamint az anyát ért stressz hatására megnő a
szervezetben bizonyos anyagok mennyisége (pl.: adrenalin), melyek a magzat
vérkeringésébe is bejutnak, ezzel terhelve a fejlődő szervezetet. Egyes
kutatások az autizmus, az idegrendszeri károsodások és a skizofrénia
kialakulását is összefüggésbe hozzák a terhesség alatti tartós stressz és
érzelmi krízis állapotával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése