2013. január 9., szerda

A magzatot károsító hatások, ártalmak


A magzatot károsító hatások

Az anyaméh egy szinte tökéletes hely a baba számára. Ideális esetben megfelelő a hőmérséklet, van elegendő oxigén és tápanyag, elegendő a hely a növekedésre, a magzatvíz tompítja a külvilág zajait és véd a mechanikus sérülésektől, az anya szívverése és légzése egyenletes, a szülők érintéssel és beszéddel kapcsolatot teremtenek a kicsivel, figyelik a jelzéseit.

De mi történik akkor, ha a valóság távol áll a fent vázolt „ideális esettől”? A köldökzsinóron, a méhlepényen és az anya hasfalán keresztül nem csak a hasznos és a fejlődéshez szükséges anyagok, hatások jutnak el a magzathoz. A vegyszerek, a káros szenvedélyek, a súlyos érzelmi problémák, a kórokozók komoly veszélyt és sokszor maradandó károsodást okoznak a babának. A magzati idegrendszert ért károsodás az egész teste és minden területre kihathat (függően a sérülés helyétől, mértékétől, időbeli jellemzőitől).  Néhány példa a következményekről: bénulás, mozgáskoordináció zavarok, egyensúlyproblémák, hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási problémák, viselkedési és beilleszkedési gondok, értelmi képességek elégtelen fejlődése, autizmussal összefüggő problémák, beszédfejlődés zavarai.



Dohányzás (passzívan is): már az anyaméhben függőség és oxigénhiány alakul ki, jelentősen megnő a vetélés, koraszülés, a halva születés és a bölcsőhalál veszélye, kisebb születési súly várható, a baba fogékonyabb a fertőzésekre, éretlenebb újszülöttként jön világra, ezáltal nehezebben alkalmazkodik a megváltozott környezethez. Ezek a gyerekek később is többször szenvednek légúti megbetegedésben, gyakoribb náluk az asztma és az allergia. Elmaradnak társaiktól mind a növekedés, mind a fejlődés területén.

Kávé/fekete tea: a koffein hatására nő a vérnyomás, szaporább lesz a légzés és a szívverés. A köldökzsinóron keresztül a magzat véráramába is bekerül az élénkítő anyag, valamint a keringés és légzés változása őt is érinti, ahogyan a függőség is. A koffein a vas felszívódását is gátolja, ezáltal vérszegénységet okoz, ami terhesség és szoptatás során különösen veszélyes, hiszen elégtelen tápanyag és oxigén ellátást eredményez. Ezeken kívül a kávé (még koffeinmentes változatban is) nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, melyek a hormonrendszer működését befolyásolhatják.

Energiaitalok: a koffein (és egyéb élénkítő szer) tartalom ugyan azt a hatást váltja ki, mint a kávénál leírtak. Ehhez társul még a nagy mennyiségű cukor vagy édesítőszer, valamint az aromák, színezékek. A cukor jó alapot ad a kórokozóknak, ezáltal megnő a fertőzések kockázata (ami valószínűleg gyógyszerszedést eredményez, amiből a baba is kap az anyai véráramon keresztül, valamint a cukorból kapott adagja őt is érzékenyebbé teszi a fertőzésekre). Az édesítőszer a legtöbb esetben egy mesterséges anyag, ami a szervezetet becsapva, az édes ízzel inzulintermelést vált ki, azonban cukor hiányában az inzulin feleslegesnek bizonyul, a szervezet mégis hasznosítani szeretné, ezért cukros ételeket fog kívánni. A mesterséges aromák, színezékek, adalékanyagok növelik az allergia kockázatát, károsíthatják az idegrendszert, rákkeltőek lehetnek. Az energiaitalok fogyasztása könnyen eredményez rászokást.

Üdítők: az energiaitaloknál leírtak vonatkoznak ide is.

Alkohol: csökkenti az immunrendszer működését, ezáltal hajlamosít a betegségekre. A magzat az anyai véren keresztül szintén részesül az alkoholból, de a még fejletlen máj nem képes megfelelő ütemben lebontani azt. Vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat, károsan hat az agy fejlődésére, megnő a szív, a vese, az izmok rendellenes fejlődésének a valószínűsége. Kis születési súly várható, lassabb fejlődés, tanulási és képességbeli problémák, viselkedési és koncentrációs zavarok. Az anya nagy mennyiségű alkoholfogyasztása (részegsége) a magzati alkoholszindrómán kívül növeli a balesetek veszélyét is, ezáltal a kicsi könnyen elszenvedhet mechanikai sérüléseket is a fentiek mellé.

Drogok: használatuk mind az anya, mind a magzat függőségét okozza, ami a megszületés után is fennmarad, így speciális kezelést igényel. Ezek az anyagok nagyban megnövelik a vetélés, a méhen belüli elhalás, a koraszülés, a retardáció veszélyét, károsítják a fejlődésben lévő idegrendszert (is), oxigénhiányos állapot alakulhat ki, megnő a fejlődési rendellenességek veszélye. Továbbá a fertőzött tű használatából eredően a HIV fertőzés és a májgyulladás (B, C) kockázata is nő. Az anyai vitamin és tápanyaghiány szintén elégtelen magzati fejlődéshez vezet. Ezekre a gyerekekre jellemző a nyugtalanság, az ingerlékenység, a mozgáskoordináció zavarai, memória és figyelemproblémák.

Édességek, chips, instant ételek, rossz minőségű élelmiszerek: itt egyszerre valósul meg a cukor, az édesítőszer, a mesterséges adalékanyagok - aromák – színezékek, a tartósítószerek, a módosított tápanyagok, a transzzsírok és sok más káros anyag „áldásos” hatása. Következményeik: allergia, immunrendszer túlterhelése, máj és vese problémák, rákos megbetegedések, az idegrendszer fejlődésének problémái – ezáltal képességbeli – tanulási – figyelmi – viselkedési zavarok kialakulása.

Gyógyszerek, hormonkészítmények: a várandósság során (sőt, már a tervezett családalapítás előtt is) körültekintően kell a gyógyszereket használni. Egyre több helyen olvashatjuk, hogy a fogamzásgátló tabletták használata mennyire megnehezíti a későbbi teherbe esést, illetve ha a hormonrendszernek nincs elég ideje magához térni, akkor a magzatra is súlyos hatással lehet az előzőleg hosszabb ideig tartó „kezelés”. Az anyai vérkeringésből a kicsi is hozzájut a gyógyszerekhez, azonban az ő szervezete még nem képes megfelelően használni ezeket az anyagokat (akár halált is okozhat). Ezért különösen fontos, hogy csak orvos által is jóváhagyott készítményeket használjunk.

Sugárzás: a radioaktív sugárzás a sejtroncsoló hatása miatt veszélyes. Súlyos fejlődési rendellenességeket vagy akár halált is okozhat. Ide tartozik a röntgen, valamint az onkológiai terápiák egy része is.

Környezetszennyezés: napjainkban egyre több káros anyag található a vízben (klór, higany, gyógyszermaradványok), a levegőben (szálló por, szén-monoxid), egyre nehezebb tiszta termőterületet találni (savas eső, talajvíz szennyezettsége, hulladékok). Ezekkel a mérgekkel minden nap kapcsolatba kerülünk, a köldökzsinóron keresztül pedig a magzat is.

Mechanikai sérülések: baleset vagy bántalmazás során elszenvedett károsodás. Olyan sérülések, melyeket valamilyen fizikai behatás okoz.

Vegyszerek: tisztítószerek, mosószerek, fertőtlenítők, nem természetes kozmetikumok, légfrissítők, festékek, oldószerek, stb. Közös jellemzőjük, hogy irritálhatják a bőrt, szemet, nyálkahártyákat, légzőszerveket, allergiát válthatnak ki, a velük való érintkezés - fajtától függően – mind az anya, mind a baba számára veszélyforrás. Külön érdemes kitérni a kozmetikai ipar termékeire: a szintetikusan előállított, sok mesterséges anyagot tartalmazó, kőolajszármazékokkal telepakolt szerek a bőrproblémákon túlmutató károkat is tudnak okozni, nem is beszélve a nem megfelelő minőségű fogkrémekről, amelyek alkotóelemei a száj nyálkahártyáján felszívódva szinte azonnal kifejtik „hatásukat”.

Infekciók: azaz fertőzések: vírusok, baktériumok, gombák, paraziták. A terhesség során elkapott betegségek is veszélyt jelentenek. A károsodás esélye függ a fertőzés fajtájától, mértékétől, hosszától, valamint attól is, hogy a terhesség mely szakaszában jelentkeznek. Itt a következőket érdemes kiemelni: rubeola, toxoplazmosis, CMV, bárányhimlő (övsömör), herpesz, HIV, influenza.

Érzelmi problémák, stressz: ma már bizonyított, hogy az anya érzelmi állapota kihat a magzat fejlődésére. A szeretetteljes, nyugodt közegben várt gyerekek harmonikusabb fejlődést mutatnak, könnyebben veszik az óvodai és iskolai akadályokat, nyugodtabbak, tanulmányaikban sikeresebbek, szociális kapcsolataik kiegyensúlyozottabbak. Ellenkező esetben nagyobb arányban fordul elő eltérő ütemű fejlődés, impulzivitás, alvási és táplálkozási nehézség, agresszivitás, beilleszkedési probléma, tanulási nehézség. Itt fontos még megemlíteni egy fejlődő tudományágként a prenatális pszichológiát, mely szerint minden magzati korban elszenvedett negatív érzelmi élmény (kiabálás, veszekedés, „minek kellet ez a gyerek”, „csak akkor fogom szeretni, ha fiú lesz”…) hatással van a későbbi személyiségfejlődésre is. Valamint az anyát ért stressz hatására megnő a szervezetben bizonyos anyagok mennyisége (pl.: adrenalin), melyek a magzat vérkeringésébe is bejutnak, ezzel terhelve a fejlődő szervezetet. Egyes kutatások az autizmus, az idegrendszeri károsodások és a skizofrénia kialakulását is összefüggésbe hozzák a terhesség alatti tartós stressz és érzelmi krízis állapotával.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése