Szülői
életmód vs. gyerekek képességei
Régen
és napjainkban
A
szülők gyermekvállalás előtti életmódja is már befolyással van a magzat
életére. A helyes táplálkozás, a sport, a kiegyensúlyozott érzelmi állapot mind
előnyös feltételeket teremt a fogantatáshoz és később a méhen belüli, majd a
születés utáni növekedéshez, fejlődéshez. Az egészséggel és szülői életmóddal,
felelősséggel foglalkozó olvasmányoknak, előadásoknak köszönhetően egyre többen
igyekeznek egészséges és tudatos életmódot folytatni, különösen a várandósság
időszakában.
Azonban
nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mik azok a rossz szokások és káros
anyagok, amik kifejezetten veszélyesek nem csak a szülő, hanem a magzat
egészségére is, valamint negatívan befolyásolják a kicsi fejlődését,
növekedését. A legjellemzőbb „mérgek” a következők: dohányzás, kávé, koffein
tartalmú üdítők, energiaitalok, alkohol. Ezekből már a legkisebb mennyiség is
árt! Tévhit, hogy „Csak néhány szálat
szívok naponta. Az nem árt, sőt, jót tesz, mert nyugodtabb leszek tőle” vagy „csak egy kis dobozzal iszom, abból nem
lehet baj, kell a vérnyomásomnak” vagy
„Egy pohárka még belefér. Csak a gyomrom miatt.”! (Nem vicc, ezek még
napjainkban is elhangzanak!) Szigorúbb értelmezésben ide sorolhatók még:
passzív dohányzás, cukros üdítők, rossz minőségű élelmiszerek, hiánytáplálkozás,
szintetikus adalékanyagok, - színezők, - aromák, az ételek nem megfelelő
elkészítése. A felsorolt méreganyagok már a magzati korban függőséget
alakítanak ki, állandó oxigénhiány jöhet létre, az amúgy is érzékeny
idegrendszer szenvedhet jelentős károsodást. Megnő a koraszülés és fejlődési
rendellenességek valószínűsége. Sajnos, ez az állandó „toxikus” állapot az
anyai testen kívül is folytatódhat, ha az anyatejjel továbbra is nikotin, koffein,
tartósítószerek, stb. jut a gyermek szervezetébe.
Végül
az „ördögi kör” akkor zárul, amikor szülői példamutatás okán a gyerekek szintén
nagy mennyiségben fogyasztják a már felsoroltakat, annak ellenére, hogy több
kísérlettel igazolták, hogy ezek az anyagok koncentrációs nehézséget,
magatartászavart, tanulási teljesítményromlást, szervi megbetegedéseket,
allergiát is okozhatnak.
Napjainkban
egyre több a problémás gyermek, egyre többen küzdenek részképesség zavarral,
tanulási problémákkal, magatartási és beilleszkedési gondokkal,
figyelemzavarral, hiperaktivitással. Van, aki szerint régen is ugyan ennyi
speciális foglalkozást és megsegítést igénylő gyerek volt, csak nem kapott
ekkora figyelmet a probléma, nem adtak nevet egy adott tünetnek (mindenki belefért
a „nem tanul ez a gyerek eleget” kategóriába), nem voltak kutatások,
felmérések. Olyan véleménnyel is találkoztunk már, hogy a fent felsorolt
nehézségeket csak kitalálták azért, hogy a lusta/buta/rossz gyerekeket
felmentsék és különlegesnek tüntessék fel.
Az
igazság ennél összetettebb:
- Régen is voltak problémás gyerekek, még akkor is, ha akkor ezt nem tudták, nem kezelték megfelelően. Csak a hiperaktív csemetét elevennek, a figyelemzavarost szeleburdinak, a tanulási zavarral küzdőt lustának nevezték, akkor is, ha ezek a kifejezések nem fedték a tényleges állapotot. Valamint gyakran a gyermeket hibáztatták a viselkedése, teljesítménye miatt. Sokszor fel sem merült, hogy esetleg nem direkt, nem szándékosan „csinálja”, hogy szenved amiatt, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak.
- A fent is felsorolt problémák valósak. A születési sérülések, fejlődési rendellenességek, oxigénhiány okozta sérülések, a hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási zavarok, a beszéd fejlődését érintő problémák, a magatartási zavarok, autizmus, stb. mind létező állapotok. Ezek közt a gyerekek közt ugyan annyi a szorgalmas, okos, igyekvő, mint a „problémamentesek” táborában. Csak nekik több időbe, energiába, odafigyelésbe, kitartásba és kemény munkába kerül ugyan azt a szintet teljesíteni.
- A problémás gyerekek száma növekszik. Ennek hátterében az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés (káros anyagok a vízben – levegőben - ételekben, napi találkozás méreganyagokkal…); a megváltozott életmód (stressz, felgyorsult tempó, nagyobb elvárások…); az egészségtelenebb életvitel (vegyszerek, mozgáshiány, táplálkozási problémák, nagymennyiségű gyógyszerszedés, kialvatlanság…); és a fejlettebb orvostudomány (pl.: egyre kisebb súlyú és egyre fiatalabb koraszülötteket képesek életben tartani, de ezáltal az elszenvedett sérülések valószínűsége, mértéke és kombinációja is megnő) áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése