A beszéd zavarainak kezelése

Megkésett beszédfejlődés és beszédfejlődési zavarok kezelése 

Beszédindítás

A beszéd a kommunikációnk alapja. Egy gyermek életében meghatározó, hogy milyen minőségben tudja elsajátítani és használni anyanyelvét. Már a családon belül is fontos szerepe van a beszédnek, segítségével ki tudja fejezni érzéseit, szükségleteit, vágyait, gondolatait. Az óvodában is ezen a csatornán keresztül érteti meg magát a felnőttekkel és a kortársakkal egyaránt, valamint az iskola kiválasztásánál is fontos szempont, hogy a gyermek mennyire tud verbálisan kommunikálni. Az iskolában még nagyobb a tét: itt már magas szintű nyelvhasználatra van szükség ahhoz, hogy jól teljesítsen, valamint az olvasás és az írás elsajátításához is a megfelelő beszédfejlődés szolgál alapul. Majd később, az iskolai sikerek, a tanuláshoz fűződő viszony és a nyelv használatának minősége döntő hatással lesz a pályaválasztásra, a munkamorálra, a konstruktív életvezetésre, a harmonikus felnőtt életre.

A nyelv elsajátítása és a beszédfejlődés azonban nem csak abból áll, hogy a gyermek megtanul beszélni, szavakat és mondatokat mond. Komplex, több területből álló és egymással sok szálon találkozó rendszerről van szó:

• Fontos az ép hallás. Mivel a nyelv elsajátítása utánzással történik, így elengedhetetlen a minta (legtöbbször a szülők) beszédének a hallása.
• A beszéd észlelése: fel kell ismerni az emberi beszédet, kiszűrni a környezet zajai közül az emberi hangadást és a nyelvünk elemeit, megkülönböztetni egymástól a hangokat. Ha ez a terület sérül, akkor nehezített a nyelv elsajátítása; lassan fejlődik a szókincs; jellemzők a beszédhibák; a gyermek gyakran keveri össze a hangokat; nem figyel fel a hozzá intézett beszédre; kerüli a mesehallgatást (gyakran csak képekkel összekötött történetek iránt érdeklődik, mert így tudja csak követni a cselekményt); szavai közt, mondókáiban, dalaiban „halandzsa” szövegek figyelhetők meg. 
• A beszéd értése: a beszéd tartalmi feldolgozása, a kapott információk értelmezése, beillesztése és használata. Ha ez a terület sérül, akkor a fentieken kívül még a következőket láthatjuk: utasítások pontatlan végrehajtása, hibás feladatmegoldások, viselkedési problémák, életkorhoz képest éretlen viselkedés, nehézség az új fogalmak megtanulása körül.
•  A beszéd formai kivitelezése: helyes kiejtés, megfelelő artikuláció, nyelvtani és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása. Ha ez a terület sérül, akkor nem megfelelő hangképzést, beszédhibát, agrammatizmust tapasztalhatunk. Ezek a problémák később a helyesírás és bizonyos nyelvi sajátosságok felismerésében is nehézséget okoznak.
• A nyelv, a beszéd adekvát használata: ez a képesség fele azért, hogy a másik ember közléséhez fűzzük a magunkét, hogy ne beszéljünk el egymás mellett, hogy a megfelelő időben és szituációban a megfelelő szavakat használjuk. Ha ez a terület sérül, akkor a gyermek gyakran nem a hozzá intézett kérdésre válaszol, nehezen tud bekapcsolódni beszélgetésbe, oda nem illő információkat közöl, nem a helyzetnek megfelelően kommunikál.

Megkésett beszédfejlődés: késve, lassabb ütemben, de a normál beszédfejlődés minden fázisa jelen van megfelelő sorrendben. Akkor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről, ha a gyermek betöltötte a 3. életévét (sokan már a 2 éves kort ajánlják a határidőnek) és még nem beszél, intellektusa ép, hallása ép. Vagy beszél, de beszéde nehezen érthető (esetleg csak a család érti), szókincse szegényes, leginkább egyszavas mondatokat használ, sokszor fordul elő nyelvtani és nyelvhelyességi hiba (agrammatizmusok). Ezek a problémák jó beszédértés mellett is fennállhatnak.

Beszédfejlődési zavar: a beszéd minden területe (észlelés, értés, kivitelezés, adekvát használat) érintett, eltérő fejlődésmenet figyelhető meg, a normál beszédfejlődés fázisai felcserélődhetnek, kimaradhatnak. A hallás és az értelmi képességek épek.

A beszéddel kapcsolatos nehézségekhez gyakran társul eltérő ütemű és sorrendű mozgásfejlődés (a beszéd és a mozgás fejlődése szorosan összefügg, a mozgás hatására fejlődik az idegrendszer), mozgáskoordináció zavar, a grafomotorium érintettsége. Nehezített az írás és olvasás elsajátítása, magatartási és érzelmi problémák is megjelenhetnek. Megfelelő terápia és preventív kezelés nélkül egyenes út vezet a komplex iskolai problémákhoz. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermek a lehető legkorábban kapja meg szakember segítségét.

Lehetséges kiváltó okok: öröklés; szülési sérülés; koraszülöttség; mozgásfejlődés zavarai; éretlen, gyengén szervezett idegrendszer; agysérülés; egyes gyermekbetegségek szövődményei; környezeti ártalmak, ingerszegény környezet; méhen belüli károsodás; kis születési súly; oxigénhiány

Gyanújelek, avagy mikor érdemes szakemberhez fordulni:

• Ha a lehetséges kiváltó okok közül bármelyik fennáll, akkor már a legapróbb aggasztó jel esetén is érdemes segítséget kérni, hiszen az időben elkezdett kezelés vagy megelőző foglalkozások hatékonysága a legnagyobb.
• Ha voltak a gyermeknél szopási – nyelési nehézségek (a központi idegrendszer sérülését jelezheti, ami a nyelv és az arc izmait is érintheti).
• Ha a normál beszédfejlődésben zavar, eltérés, sorrendi változás figyelhető meg.
• Ha a kicsi keveset gagyog.
• Ha gagyogása egyhangú, monoton.
• Ha a környezet ingereire lassan reagál, a hozzá intézett beszéd nem kelti fel a figyelmét.
• Ha beszédritmusa lassú.
• Ha a szókincs bővülése megreked (több hétre, esetleg hónapokra)
• Ha hosszútávon ragozási és nyelvtani hibák állnak fenn (melyek nem következetes hibák. 
• Ha gyakran fordul elő hangok, szótagok cseréje, kihagyása.
• Ha kéréseket és utasításokat „figyelmetlenül”, hibásan teljesít.
• Ha nem a kérdésekre válaszol, sokszor oda nem illő közlései vannak.

Kezelés: Fontos, hogy minél korábban elkezdődjön a beszédindítás vagy a beszédfejlődés zavarainak a terápiája, és a társuló, más területeket is érintő problémák megelőzése vagy kezelése. A beszédfejlesztő foglalkozások komplexen, minden területre kiterjedően történnek. Alapja a mozgásfejlesztés, hiszen az idegrendszer érését és fejlődését legjobban így lehet elősegíteni. E mellett párhuzamosan folyik a szókincs, a beszédértés, a beszédhangok, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, a ritmusérzék, a finommotorika és a részképességek fejlesztése.   

A szakember segítsége mellett elengedhetetlen, hogy a család is részt vegyen a beszéddel összefüggő képességek fejlesztésében. Itt olvasható, mit érdemes tenni; hogyan segíthetjük gyermekünk beszédfejlődését.